|
Tartalom:
Julie élete nem a legfelhőtlenebb. Pincérnőként dolgozik egy lepukkant kávézóban, szüleivel nem tartja a kapcsolatot, közeli barátai nincsenek, és egyetlen komolyabb párkapcsolatát is elszúrta. Ráadásul egy őrült nyomozó is szemet vet rá, és amikor Julie nemet mond, erőszakkal próbálja megszerezni őt magának. A sors fintora azonban, hogy támadója elől éppen a volt barátja, Lon menti meg a lányt. Hogy lerázzák a nyomozó ostromlását, kénytelenek egy fedél alatt élni – ami azért sem egyszerű, mert Lon még nem tette túl magát múltbéli sérelmein, és ezt nem is titkolja. Küzdelem a bűntudattal, a sértettséggel, az emlékekkel, a régi érzelmekkel; a kérdés az, hogy sikerül-e lezárniuk a múltat, megérteniük a másik álláspontját, és képesek-e a megbocsátásra, az elengedésre.
Keletkezés:
Julie és Lon karakterét a „Várj, míg világos lesz!” című filmből vettem kölcsön, amelyben ők ketten mellékszereplőként tűnnek fel. Ebben csak említés szintjén szerepel, hogy valaha egy pár voltak, engem azonban megihlettek a karakterek, és fejben vittem őket tovább egy másik történet felé. Az írásom tehát innentől kezdve nem a filmen alapul.
| |