|
Tartalom |
|
2016.09.03. 01:22 |
|
Misztikus lélektani novellaciklus. Egy kómában fekvő lány beszélgetéseket folytat a Halállal – akit ő csak Gyilkosának nevez –, számot vet félbeszakadt életével, szembesül a lezáratlan dolgokkal, mérlegel, feladja-e a küzdelmet, vagy térjen vissza. A novellák egymástól különálló, rövidebb-hosszabb jelenetek, elborult képekről, mélyen gyötrő érzelmekről, halálvágyról és félelmekről.
|
0. |
|
2016.09.03. 01:23 |
Olyan késő van, hogy még a gyilkosok is alszanak.
|
1. |
|
2016.09.03. 01:24 |
Hány testet fogadott e mező, mintegy szeméttelepként? Lehet, hogy ahol én most fekszem, pontosan itt… lehet, hogy itt is hevert már valaki előttem.
|
2. |
|
2016.09.03. 01:27 |
Nem gyáva vagy, hanem belesüppedtél a mocsárba, és valami utolsó reménysugárra vársz, ami mégis megmenthet, ami értelmet ad az életednek.
|
3. |
|
2016.09.03. 01:28 |
Neked melyik halálnem tetszene?
|
4. |
|
2016.09.03. 01:29 |
Most, hogy már haldoklom, várnak? Azelőtt miért nem figyeltek rám eléggé?
|
5. |
|
2016.09.03. 01:31 |
Előbb nézz szembe a fájdalomforrásokkal, és ha elfáradtál… akkor alhatsz békén.
|
6. |
|
2016.09.03. 01:31 |
Ha most nem viszel magaddal, újra megkereslek. Addig fogok kísérletezni, amíg nem sikerül. Itt fogok mindig ácsorogni és zaklatni téged, hogy elvigyél.
|
7. |
|
2016.09.03. 01:33 |
Most nincsenek kérdések, és válaszok sem. Csak Te vagy itt, eltévedve a démonaid között. Engedd, hogy kivezesselek.
|
8. |
|
2016.09.03. 01:34 |
Te most költözni készülsz. Költözéskor az ember átnézi a dolgait, mi az, amit kiselejtezne, mi az, amit magával vinne. De ha túl sok minden köt a helyhez, még az is lehet, hogy meggondolod magad.
|
9. |
|
2016.09.03. 01:36 |
Hunyd le a szemed, és képzeld el, hogy szép vagy, hogy kellesz, hogy ölelnek azok a karok, hogy ragyogsz… képzeld el azt a kékebb eget…
|
10. |
|
2016.09.03. 01:36 |
Aludj csak. Vége van.
|
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…