|
Erdőmély: A Kristályerdő egyik félreeső, jelöletlen út melletti részét nevezik így. Sűrű, fehér köd öleli körbe a területet, innen lehet megismerni. Különféle szájhagyományok és legendák alapján nem szabad megközelíteni, mert aki egyszer eltűnik a ködben, többé nem tér vissza – Ha nagy ritkán mégis, kiszipolyozva, élőhalottként éli le hátralévő napjait. Egyesek szerint Erdőmély hóraglai és szablagi katonákat rejt, akik válogatott módokon teszik tönkre az arra tévedő embereket, mások szellemekre, ismeretlen lényekre gyanakszanak.
Imelda Merione: Mortunban született költőnő. Később Pillenda egyik külvárosába költözött, azóta is ott él, szerény körülmények között. Műveit kevesen ismerik.
Negedi: Az egyetlen ország, ahol más nyelvet beszélnek. Visszafelé mondanak mindent, nemcsak a szavakat, hanem a teljes mondatot a végéről kezdik. A többi országból kevesen tanulják meg a nyelvüket.
Vadember: Így nevezik azokat a férfiakat – ritkább esetben nőket –, akik nyomorúságos előéletük hatására elfajzott bűnözőkké válnak. Általában fosztogatnak, gyilkolnak és embereket rabolnak el. Leginkább a két háborús országból, Hóraglából és Szablagból kerülnek ki.
Walton szindróma: A Stockholm-szindróma megfelelője. Walton Szablag egyik városa, ott tapasztalták először azt a jelenséget, hogy egy vadember által elrablott cselédlány gyengéd érzelmeket kezdett el táplálni fogvatartója iránt, hosszúra nyúlt raboskodása alatt. Mire a nyomára bukkantak, szinte mániákusan ragaszkodott elrablójához, majd miután kiszabadították fogságából, önkezével vetett véget életének.
| |