My Inner World
     
MENÜ
     
RICHARDSON
     
TÜNDÉRBALLADÁK
     
KITASZÍTOTT NŐK
     
TÓPARTI KERINGŐK
     
ÁTKOZOTTAK
     
LÁNY A BÁRBÓL
     
FANFICTION-RÉSZLEG
     
2000
     
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
     
Számláló
Indulás: 2015-11-29
     
Névtelenek (18+)

Következő 10 cikkElőző 10 cikk

R.

  2018.05.19. 02:40

Nem szabad megtudnia, hogy beteg vagyok.

Haladunk az utcákon, R. a saját csapatával beszélget, mi nem sokkal mögötte sétálunk az öcsémmel. Próbálok rá figyelni, de a rondolat, hogy R. a közelemben van, lezsibbasztja mindenemet, és csak vele van tele a fejem.

Mire felocsúdok, egy kereszteződéshez érünk. R. és csapata már átért a túloldalra. Öcsi viccesen indítványozza, hogy szaladjunk, mielőtt a lámpa pirosra vált.
- Futás! – kiáltom nevetve. Pedig tudom, hogy ebből rosszul fogok kijönni.
Mindenesetre átrohanunk, ahogy a túloldalra érünk, öcsi lendületesen szalad tovább, csatlakozva az elöl sétálókhoz. Én azonban már az úttesten éreztem, hogy gyengülök. Most, fellépve a járdára, kifut belőlem minden erő. Megkapaszkodom az oszlopban, de hiába, lecsúszok a földre. Próbálok levegőhöz jutni.
- Segítség kéne – kiáltom elhaló hangon, az utolsó erőmmel. Abban reménykedem, öcsi meghallja, és visszajön.
Siető lépteket hallok. Ezek nem az öcsém léptei. És nem az ő lábait látom, ahogy elém ér.
R. leguggol hozzám. Nem szól egy szót sem, csak átkarol, és felsegít a földről. Beleremeg a szívem, ahogy érzem a körém fonódó karjait. Fogja a vállamat, és úgy támogat az úton. Alig hiszem el, hogy a segítségemre sietett, és most gondoskodóan kísér tovább…

*

Lassan magamhoz térek az alvásból. Ahogy körülnézek a kis szobában, R.-t látom az ablaknál állva, ahogy kifelé bámul. Megérezve a pillantásomat felém fordul. Halványan elmosolyodik, majd odalép hozzám, és leül mellém az ágy szélére.
- Jobban vagy? – kérdezi.
- Igen. De… Még ne hagyj magamra!
- Nem hagylak. – Belesimít a hajamba. Annyira jólesik a jelenléte, az érintése…
Nem tudom, mennyi ideig bámuljuk egymást szótlanul.
- Szeretnélek a karjaimban tartani – szólal meg halkan.
Megreszketek.
- Én is szeretném – lehelem.
Mellém fekszik, és az ölelésébe von. Ahogy hozzábújok, olyan, mintha puha melegségbe burkolóznék. Mintha hazatértem volna. Érzem, ahogy a hátamat simogatja. Egyre finomabban, izgatóbban érint, én pedig nehezen veszem a levegőt. Érezni akarom őt, a lehető legközelebb hozzám.
- Szeretkezz velem! – suttogom. Olyan halkan, hogy ha akarja, meg sem kell hallania.
A hátamra fektet, fölém hajol, és ajkunk csókban forr össze. Lassan, gyengéden csókol, és közben simogat, ahol ér. Reszketek. Az övé vagyok, mindenestül.
Lesimogatjuk egymásról a ruhát, és meztelen testünk összekapaszkodik. Könnyű természetességgel hatol belém. Ellágyult pillantása fogva tartja az enyémet, miközben lassan mozogni kezd bennem. Kusza sóhajok hagyják el az ajkamat, és megbűvölten nézem őt. Testemet édes remegések járják át, ahogy finoman szeretkezik velem. Cirógatja az arcomat, a hajamat, és úgy néz rám, mintha én lennék a legszebb nő a világon.
Még sosem volt részem ilyen gyengéd, mégis forró együttlétben. Végig egymást figyeljük, a végletekig elhúzva a végső kiteljesedést. Lenyúl a csiklómhoz, és néhány finom simogatás elég ahhoz, hogy robbanjon az ölemben az orgazmus. Végignézi, ahogy elélvezem, aztán kicsit gyorsít a tempón, és ő is csatlakozik hozzám. Zihálva összeborulunk. Néhány perc múlva kihúzódik belőlem, a hátára fekszik, és magához húz, én pedig hozzábújok.
Órákon át fekszünk összeölelkezve. Egy szót sem beszélünk egymással, nincs is rá szükség. Csak beburkolózunk ebbe az édes gyengédségbe, ebbe a melengető csodába, miközben a beköszöntő éjszaka elrejt minket a világ elől.

Kezek

  2018.04.30. 23:27

Képtelen vagyok elaludni. A tudat, hogy a közelemben van, megőrjít. Senkire nem vágytam még ennyire. Nem érdekel, hogy bűnöző, szomjazóként kívánom, hogy egyáltalán megérintsen a gyönyörű kezével, amibe az első percekben beleszerettem. Hogy lehet ez? Nem vagyok normális, de vele akarok lenni…
Hallom, ahogy nyitódik, majd csukódik az ajtó. A lépteit, a mozgolódását a kis helyiségben. Amikor felém közeledik, lehunyom a szememet, és úgy teszek, mintha aludnék. Érzem, hogy mellém fekszik. Elemi erővel tör rám az érzés, hogy néhány centiméterre van tőlem. Gondolatban megrázom magam. Ennek így semmi értelme, és lehetetlen dolgokról fantáziálok.
Rövid ideig csendben fekszünk egymás mellett. Aztán érzem, ahogy megmozdul, mintha felém fordulna. Óvatosan megcirógatja az arcomat. Belereszketek az érintésébe, és kinyitom a szemem. Felkönyökölve néz engem. A pillantása egészen más, mint eddig. Nincs benne az a sötét, morajló őrület, és úgy bámul rám, mintha most látna először. Mint aki… aki észrevette bennem a nőt.
- Komolyan mondtad a múltkor? – szólal meg halkan.
Nagyot dobban a szívem. Megnyalom kiszáradt számat.
- Igen – suttogom. De még mennyire, hogy komolyan mondtam. Ha tudná, hogy milyen nagyon vágyom rá, talán örökre elvesznék…
- Hogy lehetséges ez? – kérdezi, miközben merengve néz rám.
- Nem tudom. Én… nem tudom. – Tekintetem a kezére siklik. Ő is észreveszi.
- Mi tetszik rajta annyira?
Nyelek egyet, és szégyenkezve elfordítom a fejemet. Ám ő az államhoz nyúl, és finoman kényszerít, hogy visszanézzek rá.
- Komolyan kérdezem. – A pillantásában nincs gúny, csak tiszta érdeklődés, és valami kifürkészhetetlen, valami különös csillogás.
Mélyet lélegzem.
- Hogy olyan hosszúak az ujjaid, és hogy olyan… szép formája van a kézfejednek. Én… Én el szoktam képzelni, milyen lehet, ha ezek az ujjak a testemet érintik.
Tessék, kimondtam. Érzem, hogy elpirulok. Rettegek, hogy kinevet ezért, de csak bámul rám, és valami történik. Mintha kicsit nehézkesebben lélegezne.
- És tetszik, amit elképzelsz? – kérdezi egy rövid hallgatás után. A hangja… vajon csak én hallom benne az erotikát, a vágyat?
- Igen. Nagyon – nyögöm ki megadóan.
Kicsit közelebb húzódik, nekem pedig a torkomban dobog a szívem.
- Akkor hunyd le a szemed – suttogja.

Beleszédülök az izgalomba. Csak nem…? Mit akar tenni?
Engedelmeskedem, és becsukom a szememet.

Érzem, ahogy újra megcirógatja az arcomat, majd az ujjai lejjebb csúsznak, és a nyakamat érintik. Lekúsznak a hajlathoz, elidőznek ott, majd lassan felcsúsztatja a kezét, aztán megint le… Reszketek. Alig ér a bőrömhöz, ezzel még inkább fokozva bennem a vágyat. Ujjainak hegyével lassan, lágyan cirógat. A nyakamról a mellkasomra vándorol át, végighúzza egy ujját a melleim között, majd a karomat simogatja.
Alig bírom felfogni, hogy ez megtörténik. Hogy tényleg érint engem. Szinte lélegezni sem merek, mert félek, hogy megtörik a varázs. Amikor elhúzza a kezét, önkéntelenül bukik ki belőlem:
- Ne hagyd abba!
Fölém hajol, az arcomat érinti.
- Nem hagyom abba – súgja, aztán az ajkait érzem, ahogy puhatolózva súrolják az enyémet. Halk nyögés szakad ki belőlem. Lassan, ízlelgetve csókol, én pedig szomjasan viszonzom. Istenem, a csókja… annyira féltem, hogy sosem fogom érezni! Sokkal, de sokkal jobb, édesebb, mint ahogy elképzeltem. Nem esik nekem, fokozatosan mélyíti el a csókot. Egyszerre érzem a testemet ernyedtnek és pattanásig feszültnek.
Ahogy az ajkai elválnak tőlem, a keze ismét mozdul, ruhám alá siklik, és jólesően megmarkolja a mellemet. Ujjai a bimbó köré zárulnak, finoman birizgálja. Felnyögök.
- Ezt is elképzelted? – kérdezi fojtott hangon, miközben a másik mellemre tér át.
- Igen – sóhajtom.
Folytatja az érzéki cirógatást, már nem is tudom követni, merre jár a keze, reszketek, ölem pedig egyre jobban forrósodik. Lassan elviselhetetlenné válik a lüktetés.
Ujjai már a belső combomat simogatják.
- Azt is elképzelted, hogy itt érintelek? – suttogja, és bugyin keresztül megcirógatja az ölemet, súrolva a csiklómat.
- Igen… kérlek… - nyögöm elkeseredetten. Úgy érzem, bele fogok őrülni a vágyba.
Csak addig húzódik el, amíg leveszi rólam a bugyimat. Aztán visszafekszik mellém, újra végigsimít a belső combomon, és végre ott is megérint. Hangos sóhaj szakad ki belőlem. Nagyon lassan, lágyan és alig érezhetően kezdi el cirógatni a csiklómat, ami még inkább növeli a lüktetést. Szent ég, ez… ez csodálatos… Megőrülök, annyira buja és érzéki. Önkéntelenül megemelem az ölemet, hogy még többet kapjak. Folytatja ezt az édes gyötrést, majd érzem, ahogy a gyönyörű ujjai nedves hüvelyembe siklanak. Fokozatosan gyorsít a tempón, ujjaz és közben a csiklómat is tovább ingerli. Magába ránt az örvénylő élvezet, kuszán nyögdécselek, növekszik a nyomás az ölemben. Ahogy hátrahajtom a fejemet, hozzám hajol, és ajkai puhán végigsiklanak a nyakamon. Ez az inger megadja az utolsó löketet, és robbanok, belehullok az élvezetbe, testem vonaglik, mindenemet megrázza az orgazmus ereje. Szabad kezével a hátam alá nyúl, és magához szorít, miközben kisimogatja belőlem a gyönyör utolsó rezgéseit is.
Amikor elhalnak a nyögéseim és ernyedtté válok, abbahagyja. Elfektet a matracon, és finoman cirógatja a hajamat. Fáradtan lebegek a kielégültség nyugalmában. Elmondhatatlanul boldog vagyok, amiért ezt megélhettem, és úgy szeretném még érezni a közelségét, beszélni vele, hozzábújni, de túlságosan erőtlennek érzem magam. Ennek ellenére teszek egy gyenge kísérletet, hogy viszonozzam a törődését. Remegő kezemmel a mellkasához érek, és végigsimítok rajta, ám ő megállít a mozdulatban.
- Hagyd csak! – kapja el a kezemet.
- De… te így…
- Nem számít. Aludj. – Hangjából eddig ismeretlen gyengédséget hallok ki.
- Köszönöm – motyogom álmosan. – Én… Nagyon köszönöm.
Válaszul homlokon csókol. Beleremeg a szívem.
Vajon meddig tudom még titkolni előle, hogy beleszerettem?

Tetőterasz

  2017.10.28. 20:39

Ahogy kilép a tetőteraszra, már tudom, hogy nincs hová menekülnöm. Lassan közeledik felém, és a sötétben is látom, hogy vészjóslóan izzik a tekintete. Hátrálok, majd nekiütközik a hátam a korlátnak. Elém áll, és ezzel sarokba szorít.
Érzem, hogy minden ízemben reszketek. Most bosszút fog állni, amiért elárultam. Talán engem is letaszít a mélybe…
Alig néhány centiméter van köztünk. Fölém magasodik. Gyűlölöm, hogy ennyire magas, és hogy ilyen kicsinek, védtelennek érzem magam vele szemben. Mozdul a keze, ujjai a nyakam köré fonódnak, de nem szorít. Képtelen vagyok elszakítani a tekintetemet az övétől, és tudom, hogy a rémület kiül a szememből.
- Engedj el! – kérlelem nyöszörögve.
- Félsz tőlem? – kérdezi halkan, miközben keze továbbra is a nyakamon van.
Még jó, hogy félek. Tudom, miket művelt. Majdnem megvakította egy volt osztálytársát, lelökte a nagybátyját a tetőről. Belegondolni sem merek, velem mit fog tenni.
- Kérlek! – próbálkozom újra.
Nem felel. Ujjai a nyakam oldalára siklanak, és végigcirógatják a bőrömet. Mi…? Ezt meg miért csinálja? A hajlatnál járatja ujjbegyeit, és én belereszketek az érzésbe. Basszus, ezt ne… Inkább üssön meg, bántson, legyen erőszakos, de ezt ne, mert elárul a testem… Nem tudhatja meg, hogy vonzódom hozzá! Elakad a lélegzetem, és próbálok ellenállni, de érzem, hogy gyengülök. Ahogy a szemébe nézek, pillantása lassanként megváltozik. Még mindig izzik, de nem az agressziót látom benne, hanem valami egészen mást…
Újra megcirógatja a nyakamat.
- Ne, ezt ne… - szakad ki belőlem önkéntelenül. Ő a fülemhez hajol.
- Mit ne? – súgja, és megborzongok, ahogy lehelete a bőrömet simogatja. Önkéntelenül lehunyom a szememet, nem akarom, hogy lássa rajtam a vágyat, a sóvárgást, nem láthatja… De ahogy megérzem ajkait a nyakamon, halk nyögés hagyja el a számat. Puha és bársonyos csókok kúsznak végig a bőrömön, elidőzve a hajlatban.
- Ne… - nyögöm elkeseredetten.
Keze lecsúszik a nyakamról, végig a testemen, majd a combomnál feltűri az egyszerű nyári ruhámat. Közben elhajol a nyakamtól, és villogó pillantását az enyémbe fúrja. Érzem, ahogy benyúl a bugyimba, és tenyerét a nemi szervemre simítja.
El kellene löknöm magamtól, tiltakozni, menekülni… De a testem mintha egyszerűen ledermedt volna. Tudom, hogy érzi a nedvességemet, de nem mosolyodik el fölényesen, mozdulatlan arccal néz engem. Fél kézzel lejjebb húzza rólam a bugyit. Cirógatást érzek a hüvelyemnél, majd az egyik ujját lassan bevezeti.
- Ne, kérlek! – szakad ki belőlem a kétségbeesés.
- Én is kértelek valamire – suttogja, miközben finoman elkezdi bennem járatni az ujját. – Hogy ne márts be. Igaz?
Képtelen vagyok felelni. Remeg az egész testem, forróság árad szét az ölemben, és az agyamat egyre jobban elködösíti a vágy, amely ellen egészen idáig annyira küzdöttem.
- Kérdeztem valamit – mondja fojtott hangon, és az ujja lassan, finoman köröz odabent. Megőrjít… Legalább ne lenne ennyire jó, ennyire izgató…
- Igaz – nyögöm ki tehetetlenül. – De kérlek, ne bánts…
- Szerinted most bántalak? – Még egy ujját becsúsztatja a hüvelyembe, és ki-be, körkörösen mozgatja őket.
Remeg a lábam, félek, hogy összecsuklom. A csiklóm vágyakozva sajogni kezd, a testem megadva magát hátrahanyatlik. Belém nyilall a félelem, hogy elveszítem az egyensúlyomat, és a mélybe zuhanok, de ő a másik karjával körülfon, és erősen megtart. Egyre csak ujjaz, könyörtelenül, ritmikusan, és engem megőrjít a hiányérzet, hogy a csiklómhoz nem ér hozzá, a hüvelyemben pedig fokozódik a nyomás. Tehetetlenül nyöszörgök, a tekintetemmel kérlelem őt, és látom rajta, hogy tudja, mire vágyom. De nem kegyelmez, még nem. Újra a fülemhez hajol.
- Azt akarod, hogy megérintsem a csiklódat? – suttogja.
- Igen – adom meg magam, és érzem, ahogy a könnyek kibuggyannak a szememből.
Ujjai lelassulnak a hüvelyemben.
- Akkor szépen helyrehozod, amit műveltél – közli ellentmondást nem tűrően. – Megmondod, hogy csak összekevertél valakivel. Hogy nem láttál semmit. Különben legközelebb tényleg bántani foglak. Megértetted?
Nincsenek már ép gondolatok elködösült agyamban. Nem tudok tovább küzdeni. Rájött a gyengepontomra, rájött, hogy vonzódom hozzá, és ezt kihasználja. De már képtelen vagyok szembeszállni vele.
- Megértettem – nyöszörgöm.
- Biztos? – Ujjai kihúzódnak belőlem, és megcsap a hiányérzet.
- Biztos, de ne csináld ezt velem – sírom.
- Mit? Ne hagyjalak itt felizgatva?
Egy szörnyű pillanatig tényleg azt hiszem, ezt fogja tenni. Ez lesz az én büntetésem. Már könyörögni sincs erőm. Csak peregnek a könnyeim, és nézem a kifejezéstelen arcát.
- Megtehetném, megérdemelnéd – szólal meg, és körbecirógat a csiklóm körül. – De ennyire kegyetlen nem vagyok. És látni akarom, ahogy elélvezel.
Reagálni sincs időm, amikor megérzem nedves ujját a csiklómon. Kiszakad belőlem a nyögés, és nem tudom tovább nyitva tartani a szememet. Lassan, finoman ingerel, miközben egy ujját visszacsúsztatja a hüvelyembe. Istenem, ez az őrjítő érzés a csiklómon és a hüvelyemben együtt… Túl jól csinálja, túlságosan érti, hogy kell hozzám érnie, ezért nem is bírom sokáig. A nyomás már szinte szétfeszít, végül robban, elélvezek, szárnyalok, darabjaira hullik az egész világ. Nem ismer könyörületet, kifacsarja belőlem az összes élvezetetet, végül kihúzza az ujját, és addig simogatja a csiklómat, amíg le nem nyugszik, és szét nem árad a testemben a megkönnyebbülés.
Nem emlékszem, mikor szaladt ki minden erő belőlem, mikor rogytam össze, de már csak arra észlelek, hogy erősen megtart a karjaival. Lecsúsztat a földre, majd felegyenesedik.
- Hát, akkor egy élmény volt! – mondja, aztán sarkon fordul, és távozik.
Összekuporodom, és zokogni kezdek. Úgy éreztem, kifosztottak. Lemeztelenítettek, és otthagytak védtelenül. Azt kívánom, bárcsak inkább lökött volna le engem is a tetőről. Mert most már tudja, hogy vágyom rá, és rettegek, hogy vissza fog még élni a történtekkel…

Következő 10 cikkElőző 10 cikk

     
     
ESKÜDT ELLENSÉGEK
     
A JÖVŐD HAZUDIK
     
ÉN IS ITT VAGYOK!
     
TÉGED KERESTELEK
     
MELÓDIÁK
     
LÉLEKTÁNC
     
AZON A NYÁRON
     
ELHIVATOTTSÁG
     
ELVESZVE
     
GYŰLÖLT VÁGY (18+)
     
EGYÉB
     
     

Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierjèt!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre