- Hogyan jellemeznéd a tizenkét évvel ezelőtti önmagadat?
- Elegáns, kicsit kacér, ugyanakkor visszahúzódóbb. Egy barátságos lány, aki egyúttal megtartja a három lépés távolságot.

- Mi változott?
- Sokkal nyitottabb lettem a világra, és könnyebben elengedem magam. A szakmámmal kapcsolatban elhivatottá váltam, a karaktereimhez nagyobb figyelemmel és empátiával közelítek.

- A Fekete Álomvilág című sorozattal indult be a karriered. Mesélnél egy kicsit erről az időszakról?
- A szereplőválogatás idején jókor voltam jó helyen. De arról sejtelmem sem volt, hogy ilyen nagy sikerű és hosszú életű sorozatnak lehetek majd a részese. Megilletődve fogadtam, hogy olyan színészekkel játszhatok együtt, mint Ken vagy Barbie, kicsit féltem is, sikerül-e helyt állnom. Ám aztán beszippantott a történet, és onnantól kezdve nem volt megállás. Életem legcsodálatosabb időszakát köszönhetem a sorozatnak.

- Milyen kapcsolatban voltál a sorozatbeli karaktereddel? Miként viszonyultál hozzá, volt-e bennetek bármi közös?
- Szinte semmi. A Fekete Álomvilág Teresája kicsit őrült, rendszerint a saját feje után megy, ezzel gyakorlatilag maga keresi a bajt és kísérti a Sorsot. Amellett lázadó, feszegeti a határokat, és kizárólag az érzelmei vezérlik. Én inkább megfontolt és hidegfejű vagyok. Épp ezért nagy kihívás volt az ő bőrébe bújni, de úgy gondolom, sikeresen teljesítettem a feladatot. Egy idő után már nagyon könnyen tudtam az ő szemével látni a világot, az adott szituációkat, egészen hozzám nőtt a karaktere. Sok mindenre épp a sorozatbeli énem tanított meg, például az érzelmeim kinyilvánítására, és arra, hogyan engedjem el magam.

- A sorozat egyik meghatározó eleme volt az öltözködési stílusod. A te karaktered volt az első, aki mindent felvett mindennel.
- Igen, mint akire ráborult a ruhásszekrény (nevet). Rendezői ötlet alapján a karakter különcségét elsősorban az öltözködésével fejeztük ki. Nagyon furán éreztem magam, amikor először kellett csíkos felsőhöz kockás szoknyát húznom, vagy egymást erősen ütő színeket társítanom. Ám a hosszúra nyúlt forgatási időszak alatt végül annyira megszoktam, hogy már szinte az volt különös, ha civil szerelésben mutatkoztam.

- Ha ez csak a karaktered stílusa volt, nem pedig a tiéd, hogyhogy a későbbi szerepeidben is így öltözködtél?
- Engem ezzel a sorozattal ismertek meg, ebből kifolyólag az ottani karakteremmel azonosítottak. Álomvilág ezt a bohókás színkavalkádot ismerte és szerette meg a személyemben. Talán ez lehet az oka annak, hogy a későbbi filmjeimben és sorozataimban már kifejezetten ilyen karaktereket írtak rám. Nem zavar, sőt, örülök annak, hogy gyakorlatilag egy saját figurám van, aki az én nevemmel forrt össze.

- A Kitaszított Nőkben egy olyan lányt alakítasz, aki nyíltan vállalja másságát, és szerelmes a gyermekkori barátnőjébe. Hogyan viszonyulsz ehhez a szerephez?
- Színészként szeretem a kihívásokat, ezért nagyon örültem, amikor megtudtam, hogy ez a sorozat kifejezetten a másság köré épül. Korábban játszottam már leszbikus vagy biszexuális szerepeket egy-egy film mellékszálaként, úgyhogy ez a része nem riasztott. A karakterem olyan, mintha a Fekete Álomvilág-beli Teresát ábrázolnák pár évvel később, kicsit megkomolyodva. Ez a Teresa is nagyon a szíve után megy, szenvedélyesen él meg mindent, de ha arról van szó, képes visszafogni magát. Ha valakit szeret, akkor őt nagyon. Vicces, hogy Barbie alakítja a gyermekkori barátnőmet, hiszen a Fekete Álomvilágban is barátnőket játszottunk. Úgy látszik, mi ketten már összenőttünk, de nem bánom, nagyon könnyű vele együtt dolgozni.

- Milyen a kapcsolatod a sorozatbeli kollégákkal?
- Sok új arcot ismertem meg a forgatás során, és ez a kezdetekben szokatlan volt, de azt hiszem, elmondhatom, hogy mindegyikőjükkel jól kijövök. Mindenki nagy átéléssel hozza a maga karakterét, ezzel engem is motiválnak, hogy még jobban odategyem magam. Skippert mondjuk sajnálom, mert ő egy kifejezetten ellenszenves figurát alakít, akire mindenki fúj valami miatt, pedig a való életben egy mosolygós, közvetlen és imádnivaló csajszi. Forgatási szünetekben nagyon jó a társaságában lenni.

- Vannak terveid a közeljövőre nézve?
- Nem igazán, sodródom az árral. A Kitaszított Nők most sok időmet lefoglalja, és én mindig az adott munkára koncentrálok, hogy abból a lehető legjobbat kihozzam. Utána majd meglátjuk, mi lesz.

 

2015